Bevezetésül a címben szereplő fogalmakról néhány gondolat, a télálló és fagytűrő szavak, mint tudjuk nem társszavak, az adott növény léte szempontjából, lényeges a különbség.

Röviden a fagytűrőség az adott egyed által károsodás nélkül elviselt hőmérsékleti minimum. A télállóság ezzel szemben a vizsgált területen uralkodó károsító elemek összességének probléma nélküli elviselése. Konkrétabban egy a kertünkbe kiültetett kaktusznak, ki kell bírnia a tartós kemény fagyot, havat, a hirtelen jött olvadást, szelet téli esőt ahhoz, hogy télállónak tekinthessük.

A messze földről, más klímaviszonyok közül származó növényeink helyzetén javíthatunk a megfelelő kaktuszkert megépítésével. Én 2011 őszén kezdtem el a kaktuszkertem megépítését mely a növények betelepítésén kívül még az idén el is készül, és ezen keresztül szeretném bemutatni a kialakítás folyamatát.

Első lépésként a kaktuszkert helyét jelöljük ki, ha mód van rá déli fekvésű enyhén lejtős részen. Nálam sík a terep így én a kiemelt ágy megépítése mellett döntöttem. A kiválasztott területen meghatározzuk, a tervezett kert méreteit, s ennek megfelelően nekiállunk a tükör kiemelésének, az az kitermeljük a földet úgy kb.25 cm. mélyen, így előkészítve a helyet a vízelvezető rétegnek. A terület egy sarka felé ejtessük a szintet és itt egy mélyebb vizel nyelő részt alakítsunk ki.

Ezt követően a kitermett föld helyét feltöltjük a drén réteggel, ami több féle anyag is lehet, így murva, kulé kavics, beton törmelék stb. Nekem beton és tégladarabokat sikerült a leg kedvezőbb áron beszereznem így ezzel töltöttem fel a tükröt, erre a részre 5cm sóder került.

Ha kiemelt kaktuszkertet készítünk, ki kell alakítani a keretet, téglából, zslukőből, rönkfából, én vasúti talpfát szereztem be, s kellő kezelés, tisztítás után ezt használtam. Ha ezekkel a munkákkal megvagyunk, jöhet a nagyobb „vezérkövek” elhelyezése és elrendezése. Az eddigi munkákkal szemben ez kellő körültekintést és bizonyos kertépítési ismereteket igényel, ennek hiányában érdemes néhány alapszabályt megismerni. Talán a leg fontosabb, hogy a kövek, amiket felhasználunk, egységesek legyenek, ne keverjük a különféle kőzetfajtákat. Nyilván mindenki olyan kőzetfajtát használ, ami a legközelebb beszerezhető. A kő nagysága szintén lényeges, egy nagyobb kő legalább ¼ köbméteres már alkalmas vezérkőnek, mely a kertben egy kicsit az örökkévalóságot is jelképezi, ez a hatás nem érhető el egy halom összerakott kis kővel. A beszerzett köveket igyekezzünk természethűen elrendezni, a talajba süllyesztve legalább feléig, semmi kép ne meredezzenek a földkupac tetején. Néhány szó a talajról, mivel egy egész kaktuszkertnyi ideális földkeveréket képtelenség összehozni, marad a kerti talaj megfelelő mennyiségű lazító közeggel keverve. Magam a leendő kaktuszkertembe a kert talaját kevertem 0,15-ös sóderrel fele-fele arányban. Ha a kertünket ősszel készítjük úgy célszerű a növények telepítését a tavaszra halasztani, így lesz idő a talaj ülepedésére, és az esetlegesen kikelő gyomoktól még könnyen megszabadulhatunk. A növénytelepítésig ezek után már csak egy feladat marad a talajtakaró réteg kialakítása, ehhez a kaktuszkertben használt kőzet zúzalékát használjuk. Tovább .sziklakert.eoldal.